A „karaoke” szó két japán szó összetételéből származik. A „kara” a „karappo” szó rövidítése, ami azt jelenti, hogy üres és az „oke” az „okesutura” vagyis zenekar szóból rövidült.
Tehát a karaoke „üres zenekar”-t jelent. A karaoke dalok, csak „üres” zenei alapok, énekhang nélkül. Azt a vendégeknek kell „felénekelni”.
Egy japán snack bárból származik, ahol a meghívott fellépő nem jött el, így a tulajdonos kitalálta, hogy a vendégeket kéri meg az éneklésre.
Szerte a világban nyílnak karaoke bárok, kedvenc szórakozási lehetőségként, de a karaoke népszerű a baráti összejöveteleken, sőt már esküvőkön is.
Az amatőr énekeseket a monitoron futó szöveg segíti az éneklésben, oly módon, hogy az éppen soron következő szó vagy szótag pirossal jelenik meg a szövegrészben. Természetesen ezt nem olyan könnyű követni, és sokszor ez adja meg a játék hangulatát és a derültség alapját a társaságban.
