Két különféle tálalását találtuk az EP pénteki ülésén megszavazott közös agrárpolitikai reformjáról elfogadott állásfoglalásról. Az LMP és tőlük függetlenül a DK szerint is veszélyben a zöld Európa, miközben az oligarchikus működés elleni biztosítékok hiányoznak a reformból. Velük szemben a Fidesz-KDNP szerint pedig újabb győzelmet aratott a néppárt az Európa Parlamentben, és külön jó hír, hogy klímavédelmi kötelezettségekkel nem terhelik a gazdákat. A végkövetkeztetést az olvasóra bízzuk.
Érkezési sorrendben a közlemények az EP agrárreformjáról
Demokratikus Koalíció
A Demokratikus Koalíció EP-képviselői nem szavazzák meg az új Közös Agrárpolitikai megállapodást
Ma szavaz az Európai Parlament az Európai Unió Közös Agrárpolitikai (KAP) megállapodásáról. A KAP alapvetően fogja meghatározni a tagállamok mezőgazdasági támogatásának rendszerét a következő években. Azonban nemcsak termelési feltételekről szavazunk, hanem arról is, hogy milyen környezetvédelmi szempontok szerint biztosítsuk az uniós agrárpolitika versenyképességét. Ezért óriási felelősségünk van abban, hogy a gazdák és a környezetünk védelme érdekében, milyen hosszútávú döntéseket hozunk.
A Demokratikus Koalíció EP-képviselői nem fogják megszavazni az új Közös Agrárpolitikai megállapodást, mert az nem elég zöld, nem elég fenntartható és mert az oligarcha nagybirtokosokkal szemben nem szolgálja eléggé a gazdák érdekeit. Az európai politika számunkra arról szól, hogy elszántan képviseljük az embereket az erősekkel és hatalmasokkal szemben Magyarországon és az EU-ban egyaránt. Ugyanilyen fontos számunkra, hogy mindent megtegyünk azért, hogy egy élhető, fenntartható Európát hagyjunk a jövő nemzedékére. Az új Közös Agrárpolitikai megállapodás azonban környezetvédelmi szempontból nem elég bátor ahhoz, hogy az egyre égetőbb klímaváltozásra mezőgazdasági szempontból hatékony megoldásokat adjon.
Rónai Sándor
A DK EP-képviselője, az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának tagja
Kiadó: Demokratikus Koalíció
Hidvéghi Balázs – Fidesz-KDNP
Csak a rugalmas, fenntartható és válságbiztos agrárpolitika garantálhatja, hogy a gazdálkodók továbbra is biztosítani tudják a biztonságos élelmiszerellátást az Európai Unió egészében – szögezték le az Európai Parlament (EP) képviselői a 2022 utáni, hét évre szóló közös agrárpolitika reformjáról elfogadott álláspontjukban pénteken.
Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén 425 szavazattal, 212 ellenében és 51 tartózkodás mellett elfogadott álláspontban a képviselők támogatták azt a szakpolitikai irányváltást, amelynek köszönhetően az uniós agrárpolitika a jövőben jobban igazodna az egyes tagországok egyedi igényeihez.
Véleményük szerint a kormányoknak agrárpolitikai stratégiájukra vonatkozó tervet kellene készíteniük, és az Európai Bizottsággal jóvá kellene hagyatniuk, amelyben felvázolják, miként szándékozzák a gyakorlatban végrehajtani az uniós célkitűzéseket. A képviselők leszögezték, a stratégiai terveknek összhangban kell állnia a 2015-ös, éghajlat-politikai fellépésről szóló párizsi megállapodással.
Megerősítették az éghajlat- és környezetbarát elemeket a közvetlen kifizetések feltételei között. Ez azt jelenti, hogy a feltételeket minden gazdálkodónak teljesítenie kell, ha közvetlen kifizetésben szeretne részesülni. Ragaszkodtak ahhoz, hogy a tagállamok uniós támogatásaik legalább 30 százalékából segítsék a gazdálkodókat megbirkózni az éghajlatváltozással, a természeti erőforrások fenntartható kezelésében és a biológiai sokféleség megőrzésében.
Az EP a vidékfejlesztési források legalább 35 százalékát is különböző környezetvédelmi, illetve az éghajlatváltozás ellen ható beavatkozásokra fordítaná. Kevesebb pénzt juttatna a nagyüzemeknek, azonban több támogatást szeretne a kisvállalkozásoknak és a fiatal gazdálkodóknak.
A képviselők elutasították az összes olyan módosító indítványt, amely kizárólag a hústartalmú termékek esetében engedélyezték volna a húsra vonatkozó elnevezéseket. A növényalapú termékek elnevezésében nincs változás. Szigorítani kívánják azonban a szankciókat azokkal szemben, akik több alkalommal is megsértik az uniós szabályokat például a környezetvédelem vagy az állatjólét terén.
Hidvéghi Balázs, fideszes EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében kijelentette: a magyar gazdák Brüsszelben is csak a Fidesz-KDNP képviselőire számíthatnak, mivel a magyar baloldali képviselők ugyanis nem szavazták meg közös agrárpolitika reformjáról szóló EP-álláspontot.
A baloldali politikusok ellenszavazatukkal egyértelművé tették, hogy számukra nem fontos a magyar gazdák kiszámítható támogatási környezete, amely lehetővé teszi, hogy jó minőségű, biztonságos élelmiszerek kerüljenek az asztalokra – emelte ki.
A néppárti képviselő hangsúlyozta, a baloldal “teljesen irreális klímapolitikai terheket” rótt volna a gazdákra, holott a földművelés és a legeltetés miatt éppen a gazdák azok, akik leginkább a bőrükön érzik az éghajlatváltozás hatásait.
Nekik van meg az a gyakorlati tapasztalatuk, amely nélkül nem képzelhető el eredményes klímapolitika – írta. “Ha aránytalan környezetvédelmi elvárásokat támasztunk velük szemben, azzal egyszerre veszélyeztetjük a klímapolitikai céljainkat és az emberek élelmiszer-ellátását” – fogalmazott Hidvéghi Balázs.
Forrás: MTI
LMP
Veszélyben a zöld Európa: Elutasította a fenntartható mezőgazdasági reformot az Európai Parlament –
Az LMP szerint a tegnapi napon súlyos és mély sebet kapott a közös európai klímaküzdelem azzal, hogy az Európai Parlament nem fogadta el a Közös Agrárpolitika (KAP) zöld reformját. A profitérdek győzött a józan ész felett, az iparszerű nagyüzemi gazdaságok érdekei érvényesültek az egészséges élelmiszertermelés előtérbe helyezése, a vidéki élet, a családi-és kisgazdaságok, valamint a természeti értékek megőrzése helyett.
Az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták Szövetsége, valamint a Renew Europe közösen akadályozták meg, hogy az Európai Unió agrárpolitikája természet- és klímabarát legyen, és hogy egy sikeres és zöld Európát építhessünk. Elfogadhatatlan, hogy sem a magyar kormány, sem a Fidesz EP képviselői nem emelték fel a hangjukat ez ellen, megszavazták a jövőnket kockára tevő javaslatot.
Az elkövetkezendő hét évre szóló EU-s agrárpolitika iránya épp ellentétes az Európai Zöld Megállapodás céljaival. Áldozatává válnak a biodiverzitási célok, a talaj termőképességének megőrzése, vizeink védelme és nem utolsó sorban a vidék megtartó képességének biztosítása. Az EU-források a kisgazdaságok és ökológiai gazdálkodók helyett továbbra is a klímaváltozást gyorsító nagyüzemi mezőgazdálkodáshoz áramlanak.
A pénteki szavazással a magyar kormány ismételten bebizonyította, hogy bár a kommunikációjában előszeretettel festi zöldre magát, azonban amikor politikai cselekvésre kerül a sor, a klímagyilkos nagyüzemi mezőgazdaságot támogatja.
Schmuck Erzsébet,
az LMP társelnöke
Ungár Péter,
az LMP országgyűlési képviselője
Kiadó: LMP parlamenti frakciója
