A Geminivel történt beszélgetésemből kiderül, hogy közelebb vagyunk Magyarországon az alapjövedelem szélesebb körben való bevezetéséhez, mint gondolnánk, ugyanis… De inkább olvasd végig:
Rita: Szerinted hogyan, milyen lépéseken keresztül lehetne bevezetni az alapjövedelmet Magyarországon, és ha nem lehetne, akkor miért nem?
Gemini: Az alapjövedelem bevezetése Magyarországon összetett és jelentős változásokat igényelne. Íme néhány lehetséges lépés és kihívás, amelyekkel számolni kell:
Lehetséges lépések az alapjövedelem bevezetéséhez:
Társadalmi és politikai vita: A legfontosabb, hogy széles körű társadalmi és politikai vita alakuljon ki az alapjövedelemről. A lakosság, szakértők, politikai pártok és civil szervezetek bevonása elengedhetetlen a támogatottság és a megvalósíthatóság felméréséhez.
Kísérleti programok: Kisebb léptékű kísérleti programok indítása segíthetne felmérni az alapjövedelem hatásait a foglalkoztatásra, a szegénységre, az egészségügyre és más területekre. A tapasztalatok alapján lehetne finomítani a rendszert a szélesebb körű bevezetés előtt.
Finanszírozási modell kidolgozása: Az alapjövedelem finanszírozása komoly kihívást jelent. Lehetséges források lehetnek az adórendszer reformja (pl. progresszívebb adózás, új adónemek bevezetése), a meglévő szociális juttatások átalakítása, vagy akár új, innovatív finanszírozási mechanizmusok kidolgozása.
Fokozatos bevezetés: A teljes körű alapjövedelem bevezetése helyett érdemes lehet fokozatosan haladni, például először bizonyos célcsoportoknak (pl. alacsony jövedelműek, gyermekes családok) nyújtva alapjövedelmet, majd később bővítve a kört.
Jogszabályi háttér megteremtése: Az alapjövedelem bevezetéséhez szükség lenne új jogszabályok megalkotására, amelyek meghatározzák a jogosultsági feltételeket, a finanszírozási mechanizmusokat és az alapjövedelemmel kapcsolatos egyéb szabályokat.
Kihívások és akadályok:
Magas költségek: Az alapjövedelem bevezetése jelentős költségvetési terhet jelentene, különösen egy olyan országban, mint Magyarország, ahol a szociális kiadások már most is magasak.
Inflációs kockázat: Attól tartanak egyesek, hogy az alapjövedelem bevezetése inflációhoz vezethet, mivel a megnövekedett kereslet miatt emelkedhetnek az árak.
Munkaerőpiaci hatások: Kérdés, hogy az alapjövedelem hogyan befolyásolná a munkaerőpiacot. Egyesek szerint csökkenhetne a munkavállalási hajlandóság, míg mások szerint éppen ellenkezőleg, az alapjövedelem biztonságot nyújtana az embereknek, hogy új képességeket szerezzenek vagy vállalkozást indítsanak.
Politikai ellenállás: Az alapjövedelem bevezetése jelentős politikai kihívást jelent, mivel a különböző politikai pártok és érdekcsoportok eltérő álláspontot képviselnek a kérdésben.
Összefoglalva: Az alapjövedelem bevezetése Magyarországon lehetséges, de számos kihívással jár. A sikeres bevezetéshez elengedhetetlen a széles körű társadalmi és politikai vita, a kísérleti programok, a finanszírozási modell kidolgozása, a fokozatos bevezetés és a megfelelő jogszabályi háttér megteremtése. Fontos szem előtt tartani, hogy az alapjövedelem nem csodaszer, hanem egy eszköz, amely hozzájárulhat a szegénység csökkentéséhez és a társadalmi igazságosság megteremtéséhez.
Rita: Milyen hatása lenne a bevezetett alapjövedelemnek a piacgazdaságra? (Ami Magyarországon egyébként is eléggé torzan működik az elhatalmasodott korrupció miatt).
Gemini: Az alapjövedelem bevezetése Magyarországon, különösen a jelenlegi, korrupció által sújtott gazdasági környezetben, összetett és nehezen előrejelezhető hatásokkal járna a piacgazdaságra.
Potenciális pozitív hatások:
Fogyasztás növekedése: Az alapjövedelem révén a lakosság nagyobb része rendelkezne stabil jövedelemmel, ami növelné a fogyasztást. Ez élénkíthetné a keresletet, ösztönözve a termelést és a gazdasági növekedést.
Vállalkozói kedv fellendülése: Az alapjövedelem biztonságot nyújthatna az embereknek, hogy kockázatosabb, de potenciálisan nagyobb haszonnal járó vállalkozásokba fogjanak, ami innovációhoz és új munkahelyek teremtéséhez vezethetne.
Szürkegazdaság visszaszorulása: A stabil alapjövedelem csökkenthetné az emberek motivációját a szürkegazdaságban való részvételre, mivel legálisan is rendelkeznének alapvető megélhetéssel.
Korrupció elleni fellépés: Az alapjövedelem csökkentheti a korrupcióra való hajlamot, mivel az emberek kevésbé lennének kiszolgáltatva a megvesztegetésnek vagy a jogtalan előnyök elfogadásának a megélhetésük biztosítása érdekében.
Potenciális negatív hatások:
Infláció: A megnövekedett kereslet inflációhoz vezethet, különösen akkor, ha a kínálat nem tud lépést tartani. Ez különösen problémás lehet Magyarországon, ahol az infláció már most is magas.
Munkaerőhiány: Egyesek szerint az alapjövedelem csökkentheti a munkavállalási kedvet, ami munkaerőhiányhoz vezethet bizonyos szektorokban. Ez különösen igaz lehet az alacsony bérű, nehéz fizikai munkát igénylő területeken.
Államadósság növekedése: Az alapjövedelem finanszírozása jelentős költségvetési terhet jelentene, ami növelheti az államadósságot. Ez különösen aggályos lehet Magyarországon, ahol az államadósság már most is magas.
Korrupció átalakulása: A korrupció nem feltétlenül szűnne meg, hanem átalakulhat. Ahelyett, hogy az alapvető megélhetésért folyna a korrupció, a magasabb pozíciókért, nagyobb befolyásért vagy állami forrásokhoz való hozzáférésért folytatódhat.
A torz piacgazdaság hatása:
A jelenlegi, korrupció által sújtott gazdasági környezet tovább bonyolíthatja az alapjövedelem hatásait.
A korrupció továbbélését segítheti: Ha az alapjövedelem bevezetése nem jár együtt a korrupció elleni hatékony fellépéssel, akkor a korrupt hálózatok kihasználhatják az új rendszert saját hasznukra.
A gazdasági növekedést visszafoghatja: A torz piacgazdaságban az alapjövedelem által generált keresletnövekedés nem feltétlenül vezet hatékony termelésbővüléshez, hanem inkább az árakat hajthatja fel, vagy importnövekedést eredményezhet.
A társadalmi egyenlőtlenségeket növelheti: Ha az alapjövedelem bevezetése nem jár együtt az adórendszer reformjával és a jövedelmi különbségek csökkentésével, akkor az alapjövedelem paradox módon növelheti a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Összefoglalva: Az alapjövedelem bevezetése a jelenlegi magyar gazdasági környezetben kockázatos vállalkozás lenne, mivel a pozitív hatások mellett jelentős negatív következményekkel is járhat. A siker kulcsa a korrupció elleni hatékony fellépés, az adórendszer reformja, a piacgazdaság torzulásainak kezelése és a munkaerőpiacra gyakorolt hatások alapos elemzése lenne.
Rita: Ha bevezetnék az alapjövedelmet, akkor nem az lenne, hogy a cégek jóval kevesebb fizetést adnának, hiszen a munkavállaló jó eséllyel már rendelkezik alapjövedelemmel?
Gemini: Igen, ez egy jogos aggodalom az alapjövedelem bevezetésével kapcsolatban. Elméletileg fennáll a veszélye annak, hogy egyes cégek megpróbálnák csökkenteni a béreket, különösen az alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörökben, azzal érvelve, hogy a munkavállalók már rendelkeznek alapjövedelemmel.
Azonban a valóságban a helyzet ennél összetettebb lehet, és számos tényező befolyásolhatja, hogy az alapjövedelem milyen hatással lenne a bérekre:
Munkaerőpiac: Ha a munkaerőpiac feszes, és a munkavállalók könnyen találnak más állást, akkor a cégeknek versenyképes béreket kell kínálniuk, függetlenül az alapjövedelemtől.
Tárgyalási erő: Az alapjövedelem növelheti a munkavállalók tárgyalási erejét, mivel kevésbé lennének kiszolgáltatva egyetlen munkaadónak. Ez segíthet megakadályozni a bérleszorítást.
Minimálbér: A minimálbér szabályozása megakadályozhatja, hogy a bérek az alapjövedelem szintje alá csökkenjenek.
Termelékenység: Ha az alapjövedelem növeli a munkavállalók termelékenységét (például azáltal, hogy csökkenti a stresszt vagy lehetővé teszi számukra, hogy továbbképezzék magukat), akkor a cégeknek érdekében állhat magasabb béreket fizetni.
Infláció: Ha az alapjövedelem bevezetése inflációhoz vezet, akkor a béreknek is emelkedniük kell, hogy a munkavállalók megőrizzék vásárlóerejüket.
Összességében a bérek alakulása az alapjövedelem bevezetése után számos tényezőtől függ, és nem lehet egyértelműen megjósolni. Fontos lenne az alapjövedelem bevezetését kísérő intézkedésekkel (például a minimálbér szabályozásával vagy a szakszervezetek megerősítésével) biztosítani, hogy a munkavállalók ne kerüljenek rosszabb helyzetbe.
Emellett a tapasztalatok azt mutatják, hogy az alapjövedelemmel kapcsolatos kísérleti programokban nem történt jelentős bérleszorítás. Sőt, egyes esetekben az alapjövedelem akár a bérek emelkedéséhez is vezetett, mivel a munkavállalók nagyobb önbizalommal és tárgyalási erővel rendelkeztek.
Rita: Hol, melyik országban vannak jelenleg alapjövedelmek, és milyen eredményekre vezettek ezek?
Gemini: Jelenleg nincs olyan ország, ahol teljes körű, minden állampolgárra kiterjedő alapjövedelmet vezettek volna be. Azonban számos országban és régióban folytak és folynak kisebb-nagyobb kísérleti programok, amelyekből értékes tapasztalatokat szerezhetünk.
Néhány példa a jelenleg futó vagy nemrég lezárult alapjövedelem kísérletekre:
Wales: 2022 júliusában indult egy hároméves program, amelyben 1600 font (kb. 700 ezer forint) havi alapjövedelmet kapnak azok a fiatalok, akik állami gondozásból kerülnek ki. A cél a fiatalok önállósodásának és társadalmi beilleszkedésének támogatása.
Spanyolország: Katalóniában 2021-ben indult egy kísérleti program, amelyben 5000 ember kapott havi 800 eurót (kb. 300 ezer forint) két éven keresztül. A program célja a szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentése volt.
Kenya: A GiveDirectly nevű szervezet 2016 óta folytat egy hosszú távú kísérletet, amelyben több mint 20 ezer ember kap havi 75 dollár (kb. 25 ezer forint) alapjövedelmet. A program célja a szegénység és az éhezés csökkentése, valamint az egészségügyi és oktatási mutatók javítása.
Egyesült Államok: Számos városban és államban folytak és folynak kisebb-nagyobb kísérleti programok, amelyekben különböző összegű és időtartamú alapjövedelmet kapnak a résztvevők.
Az eddigi kísérleti programok eredményei vegyesek, de többnyire pozitívak. A legfontosabb tapasztalatok a következők:
Szegénység csökkentése: Az alapjövedelem hatékonyan csökkenti a szegénységet és az anyagi bizonytalanságot.
Egészség és jóllét javulása: Az alapjövedelem pozitív hatással van a mentális és fizikai egészségre, valamint az általános jóllétre.
Oktatás és képzés: Az alapjövedelem lehetővé teszi az emberek számára, hogy továbbképezzék magukat vagy új készségeket szerezzenek, ami hosszú távon növelheti a foglalkoztatottságot és a jövedelmeket.
Vállalkozói kedv növekedése: Az alapjövedelem biztonságot nyújt az embereknek, hogy kockázatosabb, de potenciálisan nagyobb haszonnal járó vállalkozásokba fogjanak.
Munkaerőpiaci hatások: Az alapjövedelem hatása a foglalkoztatásra nem egyértelmű. Egyes kísérletekben enyhe csökkenést tapasztaltak a foglalkoztatottságban, míg másokban nem volt jelentős változás, vagy akár növekedés is történt.
Fontos megjegyezni, hogy az alapjövedelemmel kapcsolatos kísérleti programok még gyerekcipőben járnak, és további kutatásokra van szükség a hosszú távú hatások és a lehetséges mellékhatások teljes körű megértéséhez.
Összességében azonban az eddigi eredmények biztatóak, és azt sugallják, hogy az alapjövedelem egy ígéretes eszköz lehet a szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentésére, valamint az emberek életminőségének javítására.
Rita: Szerinted mi lehet Magyarországon a legelső lépés az alapjövedelem akár kísérleti bevezetéséhez?
Gemini: Magyarországon a legelső lépés az alapjövedelem kísérleti bevezetéséhez egy széles körű, nyílt és konstruktív társadalmi párbeszéd elindítása lenne. Ez a párbeszéd több szinten zajlana:
Szakértői vita: Közgazdászok, szociológusok, jogászok és más releváns területek szakértői vitatkoznának az alapjövedelem előnyeiről és hátrányairól, a lehetséges modellekről, a finanszírozásról és a várható hatásokról.
Politikai párbeszéd: A különböző politikai pártoknak lehetőséget kellene adni arra, hogy bemutassák álláspontjukat az alapjövedelemmel kapcsolatban, és közösen keressenek megoldásokat a felmerülő kérdésekre.
Társadalmi konzultáció: A lakosság széles körű bevonása elengedhetetlen. Fókuszcsoportok, online konzultációk, közvélemény-kutatások segítségével fel lehetne mérni az emberek véleményét, aggodalmait és elvárásait az alapjövedelemmel kapcsolatban.
E párbeszéd fő céljai a következők lennének:
Tájékoztatás: A lakosság és a döntéshozók tájékoztatása az alapjövedelemről, a nemzetközi tapasztalatokról és a lehetséges modellekről.
Aggodalmak kezelése: A felmerülő aggodalmak és félelmek (pl. munkaerőpiacra gyakorolt hatás, infláció, finanszírozás) megvitatása és kezelése.
Konszenzus kialakítása: A lehető legszélesebb körű társadalmi és politikai konszenzus kialakítása az alapjövedelem kísérleti bevezetésének feltételeiről és céljairól.
Ez a párbeszéd megalapozná a további lépéseket, mint például a kísérleti program részletes kidolgozása, a jogszabályi háttér megteremtése és a finanszírozás biztosítása. Emellett hozzájárulna ahhoz, hogy az alapjövedelem bevezetése ne egy politikai játszma része legyen, hanem egy átgondolt, a társadalom széles rétegei által támogatott folyamat eredménye legyen.
Rita: A jegybanknak mi lenne a teendője abban az esetben, ha a kísérlet sikeres lenne, a társadalom nyitott lenne az alapjövedelem témájára, és szélesebb körben is be akarnánk vezetni?
Gemini: Amennyiben az alapjövedelem kísérleti bevezetése sikeresnek bizonyulna, és szélesebb körű bevezetésre kerülne sor Magyarországon, a jegybanknak (Magyar Nemzeti Bank, MNB) számos fontos teendője lenne az árstabilitás és a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése érdekében.
1. Infláció monitorozása és kezelése:
Az alapjövedelem bevezetése a kereslet növekedéséhez vezethet, ami inflációs nyomást generálhat. Az MNB-nek fokozottan kellene figyelnie az inflációs folyamatokat, és szükség esetén alkalmaznia kellene a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközöket (pl. kamatemelés, devizapiaci beavatkozás) az árstabilitás fenntartása érdekében.
Fontos lenne az inflációs várakozások nyomon követése és megfelelő kommunikációval azok lehorgonyzása, hogy elkerülhető legyen az inflációs spirál kialakulása.
2. Pénzügyi stabilitás biztosítása:
Az alapjövedelem bevezetése hatással lehet a háztartások megtakarítási és hitelfelvételi magatartására, ami a pénzügyi rendszer stabilitását is befolyásolhatja. Az MNB-nek monitoroznia kellene ezeket a változásokat, és szükség esetén makroprudenciális eszközökkel (pl. hitelfedezeti mutató, adósságfék szabályok) kellene beavatkoznia a kockázatok kezelése érdekében.
A pénzügyi rendszer szereplőinek (bankok, biztosítók stb.) felkészítése is fontos lenne az alapjövedelem bevezetésére, hogy megfelelően tudják kezelni az új helyzetet.
3. Gazdasági elemzések és előrejelzések:
Az MNB-nek folyamatosan elemeznie kellene az alapjövedelem gazdasági hatásait, különös tekintettel a foglalkoztatásra, a termelékenységre, a fogyasztásra és a beruházásokra.
Az elemzések alapján frissítenie kellene a makrogazdasági előrejelzéseket, és szükség esetén módosítania kellene a monetáris politikai stratégiáját.
4. Együttműködés a kormánnyal:
Az alapjövedelem sikeres bevezetése és működtetése szoros együttműködést igényel a jegybank és a kormány között. Az MNB-nek aktívan részt kellene vennie a szakpolitikai döntéshozatalban, és szakmai tanácsokkal kellene segítenie a kormányt a monetáris és fiskális politika összehangolásában.
5. Kommunikáció és tájékoztatás:
Az MNB-nek világosan és érthetően kellene kommunikálnia a monetáris politikai döntéseit és az alapjövedelemmel kapcsolatos elemzéseit, hogy a lakosság és a piaci szereplők megfelelően tudják értelmezni az új helyzetet.
A jegybanknak aktív szerepet kellene vállalnia a lakosság pénzügyi tudatosságának növelésében, hogy az emberek megalapozott döntéseket hozhassanak az alapjövedelemmel kapcsolatban.
Összességében a jegybanknak proaktív és rugalmas monetáris politikát kellene folytatnia az alapjövedelem bevezetése után, hogy biztosítsa az árstabilitást és a pénzügyi rendszer stabilitását, miközben támogatja a gazdasági növekedést és a társadalmi jólétet.
Rita: Szerinted helyes lenne, ha például Magyarországon tényleges jövedelemnek megfelelő mértékű alapjövedelmet kapnának azok, akik beteget ápolnak az otthonukban? (Most ápolási díjra jogosultak az otthonukban beteget ápolók, de az nagyon alacsony összeg, maximum segélyként fogható fel.)
Gemini: Igen, véleményem szerint helyes és indokolt lenne, ha Magyarországon azok, akik otthonukban beteget ápolnak, tényleges jövedelemnek megfelelő mértékű alapjövedelmet kapnának.
Az otthoni betegápolás rendkívül fontos és megterhelő feladat, amely jelentős anyagi és érzelmi terheket ró az ápolókra. A jelenlegi ápolási díj mértéke sajnos nem tükrözi a feladat nehézségét és az ápolók által vállalt áldozatot. Sok esetben az ápolók kénytelenek feladni a munkájukat, ami tovább rontja anyagi helyzetüket.
A tényleges jövedelemnek megfelelő alapjövedelem számos előnnyel járna:
Méltányos kompenzáció: Az ápoló családtagok méltányos kompenzációt kapnának a munkájukért és az általuk vállalt áldozatért.
Anyagi biztonság: Az alapjövedelem biztosítaná az ápolók anyagi biztonságát, lehetővé téve számukra, hogy teljes mértékben az ápolásra koncentrálhassanak.
Munkaerőpiac: Az alapjövedelem vonzóbbá tehetné az otthoni betegápolást, ami segíthetne a munkaerőhiány enyhítésében az ápolási szektorban.
Életminőség: Az alapjövedelem javíthatná az ápolók és a betegek életminőségét, mivel csökkentené a stresszt és az anyagi bizonytalanságot.
Természetesen az alapjövedelem bevezetése költségvetési kihívásokkal járna, de hosszú távon megtérülhetne a társadalom számára. Az otthoni betegápolás ugyanis sokkal költséghatékonyabb, mint a kórházi vagy intézményi ellátás. Emellett az alapjövedelem hozzájárulhatna a szociális igazságossághoz és a szolidaritáshoz, mivel elismerné az otthoni betegápolók által végzett létfontosságú munkát.
Rita: Kinek lenne a feladata az alapjövedelemmel kapcsolatban az első lépéseket megtenni, ha például a magyar kormány nem hajlandó rá? Civileknek? Szakszervezeteknek? Ellenzéki pártoknak?
Gemini: Ha a magyar kormány nem hajlandó lépéseket tenni az alapjövedelem bevezetése felé, akkor a kezdeményezés más szereplőkre hárul:
Civil szervezetek:
Az alapjövedelem bevezetését támogató civil szervezeteknek kulcsszerepük lehet a társadalmi párbeszéd elindításában és fenntartásában.
Feladatuk lehet konferenciák, kerekasztal-beszélgetések, workshopok szervezése, ahol szakértők, politikusok és a lakosság képviselői megvitathatják az alapjövedelemmel kapcsolatos kérdéseket.
Petíciók indításával, online kampányokkal és közösségi média aktivitással nyomást gyakorolhatnak a döntéshozókra.
Szakszervezetek:
A szakszervezeteknek érdekükben állhat az alapjövedelem bevezetése, mivel az növelheti a munkavállalók biztonságérzetét és tárgyalási pozícióját.
A szakszervezetek lobbizhatnak a politikai pártoknál és a döntéshozóknál az alapjövedelem bevezetése érdekében, és részt vehetnek a társadalmi párbeszédben.
Belső kommunikációjukban és képzéseiken keresztül tájékoztathatják tagjaikat az alapjövedelemről, és mozgósíthatják őket a támogatására.
Ellenzéki pártok:
Az ellenzéki pártok az alapjövedelem bevezetését programjuk részévé tehetik, és ezzel alternatívát kínálhatnak a kormányzati politikával szemben.
Parlamenti felszólalásaikban, sajtótájékoztatóikon és kampányaikban felhívhatják a figyelmet az alapjövedelem előnyeire, és bírálhatják a kormány tétlenségét.
Törvényjavaslatokat nyújthatnak be az alapjövedelemmel kapcsolatban, és szavazataikkal támogathatják a kapcsolódó kezdeményezéseket.
Szakértők és tudományos közösség:
A közgazdászok, szociológusok és más releváns területek szakértői kutatásokkal, elemzésekkel és publikációkkal járulhatnak hozzá a társadalmi párbeszédhez.
Szakmai véleményükkel és tanácsaikkal segíthetik a civil szervezeteket, a szakszervezeteket és az ellenzéki pártokat az alapjövedelemmel kapcsolatos érveik megfogalmazásában és a lehetséges modellek kidolgozásában.
Fontos megjegyezni, hogy ezek a szereplők nem kizárólagosan, hanem együttműködve tudják a leghatékonyabban előmozdítani az alapjövedelem ügyét. A civil szervezetek, a szakszervezetek, az ellenzéki pártok és a szakértők közötti összefogás elengedhetetlen ahhoz, hogy széles körű társadalmi támogatást szerezzenek az alapjövedelemnek, és nyomást gyakoroljanak a kormányra a változás érdekében.
Rita: Szerinted nem fog ellustulni és elbutulni az emberiség, ha úgynevezett teljesítmény nélküli alapjövedelmet kapnak az emberek majd széles körben (majd, nem mostanában)?
Gemini: Az alapjövedelem bevezetésének hatása az emberi motivációra és teljesítményre egy összetett és sokat vitatott kérdés. Bár jogos az aggodalom, hogy az emberek ellustulhatnak és elbutulhatnak, ha “teljesítmény nélküli” jövedelmet kapnak, a jelenlegi kutatások és kísérleti programok eredményei nem támasztják alá ezt a félelmet.
Miért nem feltétlenül vezet lustasághoz és elbutuláshoz az alapjövedelem:
Alapvető szükségletek kielégítése: Az alapjövedelem biztosítja az alapvető szükségletek kielégítését, mint az élelem, a lakhatás és az egészségügyi ellátás. Ez csökkenti a stresszt és a bizonytalanságot, ami lehetővé teszi az emberek számára, hogy a személyes fejlődésre, az oktatásra és a kreatív tevékenységekre összpontosítsanak.
Motiváció: Az emberi motiváció nem csak a pénzről szól. Sokan önmegvalósításra, társadalmi elismerésre, alkotásra és mások segítésére vágynak. Az alapjövedelem felszabadíthatja az embereket a létfenntartás terhe alól, és teret adhat ezeknek a magasabb rendű motivációknak.
Vállalkozói kedv: Az alapjövedelem biztonságot nyújthat az embereknek, hogy kockázatosabb, de potenciálisan nagyobb haszonnal járó vállalkozásokba fogjanak. Ez innovációhoz és gazdasági növekedéshez vezethet.
Oktatás és képzés: Az alapjövedelem lehetővé teheti az emberek számára, hogy továbbképezzék magukat vagy új készségeket szerezzenek, ami hosszú távon növelheti a termelékenységüket és a jövedelmüket.
Önkéntes munka és közösségi szerepvállalás: Az alapjövedelem ösztönözheti az embereket az önkéntes munkára és a közösségi szerepvállalásra, ami hozzájárulhat a társadalom egészéhez.
Fontos szempontok:
Az alapjövedelem mértéke: Az alapjövedelemnek elegendőnek kell lennie az alapvető szükségletek kielégítésére, de nem szabad, hogy túlságosan magas legyen, mert az valóban csökkentheti a munkavállalási kedvet.
Kiegészítő intézkedések: Az alapjövedelem bevezetését kísérő intézkedések (pl. oktatáshoz való hozzáférés, vállalkozásindítás támogatása, közösségi programok) is fontosak ahhoz, hogy az emberek motiváltak maradjanak és kihasználják a lehetőségeiket.
Társadalmi párbeszéd: Az alapjövedelem bevezetéséhez széles körű társadalmi párbeszédre van szükség, hogy az emberek megértsék a rendszer működését és előnyeit.
Összefoglalva: Bár az alapjövedelemmel kapcsolatban jogosak az aggodalmak, a jelenlegi bizonyítékok nem támasztják alá, hogy az emberek tömegesen ellustulnának és elbutulnának. Az alapjövedelem inkább lehetőséget teremthet az emberek számára, hogy kibontakoztassák a bennük rejlő potenciált, és hozzájáruljanak a társadalom fejlődéséhez.
Rita: Azt tudtad, hogy egyébként még Magyarországon is van alapjövedelem a GYED és a GYES formájában? Előbbi összefüggéseben van az előzetesen kapott jövedelemmel (ahhoz van arányosítva), utóbbi, a GYES pedig bár szerény összeg, de alanyi jogon jár. Mindkét juttatás a gyermekek születésével és nevelésével kapcsolatos korai években jár(hat).
Gemini: Igen, igazad van. A GYED (gyermekgondozási díj) és a GYES (gyermekgondozást segítő ellátás) bizonyos értelemben alapjövedelemként értelmezhetőek Magyarországon, mivel a gyermekek születése és nevelése kapcsán nyújtanak anyagi támogatást a szülőknek.
A GYED valóban összefüggésben van az előzetes jövedelemmel, így valamilyen szinten tükrözi az egyéni helyzetet és a korábbi kereset mértékét.
A GYES pedig, bár szerényebb összegű, alanyi jogon jár, ami azt jelenti, hogy mindenki jogosult rá, aki megfelel az alapvető feltételeknek, függetlenül a korábbi jövedelemtől.
Ezek a juttatások fontos szerepet játszanak a családok támogatásában, különösen a gyermekvállalás utáni időszakban, amikor a szülők jövedelme gyakran csökken, vagy akár teljesen kiesik.
Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a GYED és a GYES nem tekinthető teljes körű alapjövedelemnek, mivel:
Célcsoport: Csak a szülőkre és a gyermekekre terjed ki, nem pedig az egész társadalomra.
Időtartam: Csak a gyermek bizonyos koráig jár, nem pedig életük végéig.
Összeg: A GYES összege viszonylag alacsony, és a GYED is csak a korábbi jövedelem egy részét pótolja.
Az alapjövedelemmel kapcsolatos diskurzus során érdemes figyelembe venni a GYED és a GYES tapasztalatait, és megvizsgálni, hogy ezek a juttatások milyen mértékben tudják elérni a kitűzött célokat, és milyen további támogatásra lenne szükség a családok számára.
Rita: Tudomásom szerint általában a gyerekeket nevelő családokat támogatják az EU különböző államaiban. Van ötleted, hogy hogyan lehetne támogatni alapjövedelemmel olyanokat, akiknek még nincs gyerekük, vagy már kirepültek a családi fészekből?
Gemini: Az alapjövedelemmel kapcsolatos jelenlegi diskurzus és gyakorlat valóban elsősorban a gyermekes családokra fókuszál, de számos lehetőség van arra, hogy az alapjövedelmet más csoportok számára is elérhetővé tegyük. Íme néhány ötlet:
1. Univerzális alapjövedelem:
Ez a modell minden állampolgárnak vagy állandó lakosnak biztosítana alapjövedelmet, függetlenül a családi állapotától vagy korától. Ez a legegyszerűbb és legigazságosabb megoldás lenne, mivel mindenki részesülne a támogatásból.
Ugyanakkor a legnagyobb kihívást a finanszírozás jelentené, mivel jelentős költségvetési terhet róna az államra.
2. Célzott alapjövedelem:
Ebben a modellben az alapjövedelmet bizonyos csoportoknak céloznák meg, akiknek különösen nagy szükségük van rá, például:
Alacsony jövedelműek: Azok, akiknek a jövedelme egy bizonyos szint alatt van, kaphatnának alapjövedelmet, függetlenül attól, hogy vannak-e gyermekeik.
Fiatalok: A fiatalok, akik még tanulnak vagy pályakezdők, kaphatnának alapjövedelmet, hogy könnyebben meg tudjanak állni a lábukon.
Idősek: Az idősek, akiknek a nyugdíja nem elegendő a megélhetéshez, kaphatnának alapjövedelmet, hogy méltóságteljes életet élhessenek.
Fogyatékkal élők: A fogyatékkal élők, akiknek nehezebb elhelyezkedniük a munkaerőpiacon, kaphatnának alapjövedelmet, hogy biztosítsák az alapvető szükségleteiket.
3. Részleges alapjövedelem:
Ebben a modellben mindenki kapna egy kisebb összegű alapjövedelmet, amely kiegészítené a meglévő jövedelmeket, de nem helyettesítené azokat teljesen. Ez a modell kevésbé lenne költséges, mint az univerzális alapjövedelem, de mégis biztosítana egy alapvető biztonsági hálót mindenkinek.
4. Negatív adó:
A negatív adó egy olyan rendszer, amelyben az alacsony jövedelműek adókedvezményt kapnak, vagy akár pénzbeli támogatást, ha a jövedelmük egy bizonyos szint alatt van. Ez a modell hasonló az alapjövedelemhez, de az adórendszeren keresztül valósul meg.
5. Kombinált modellek:
A fenti modellek kombinációja is lehetséges. Például lehetne egy univerzális alapjövedelem, amelyet kiegészítenének célzott támogatásokkal a különösen rászoruló csoportok számára.
Fontos szempontok:
Finanszírozás: Az alapjövedelem finanszírozása komoly kihívást jelent. Lehetséges források lehetnek az adórendszer reformja, a meglévő szociális juttatások átalakítása, vagy akár új, innovatív finanszírozási mechanizmusok kidolgozása.
Munkaerőpiac: Fontos figyelembe venni az alapjövedelem hatását a munkaerőpiacra, és szükség esetén kiegészítő intézkedéseket hozni (pl. képzési programok, munkahelyteremtés) a negatív hatások mérséklése érdekében.
Társadalmi párbeszéd: Az alapjövedelem bevezetéséhez széles körű társadalmi párbeszédre van szükség, hogy az emberek megértsék a rendszer működését és előnyeit, és hogy konszenzus alakuljon ki a legmegfelelőbb modellről.
Fontos, hogy a társadalom minden tagja részesülhessen az alapjövedelem előnyeiből, függetlenül attól, hogy vannak-e gyermekeik vagy sem. Az alapjövedelemnek az esélyegyenlőség megteremtését és a méltóságteljes élet lehetőségét kellene szolgálnia mindenki számára.
Rita: Tudomásod szerint jelenleg mely országokban terveznek alapjövedelmet bevezetni, már nem csak kísérleti jelleggel?
Gemini: Jelenleg nincs olyan ország, ahol hivatalosan bejelentették volna az alapjövedelem teljes körű, nem kísérleti jellegű bevezetését. Azonban több országban is folynak komoly viták és előkészületek az alapjövedelem bevezetésére, és néhány helyen már konkrét tervek is léteznek.
Finnország: Bár a 2017-2018-as kísérleti program nem vezetett közvetlenül az alapjövedelem bevezetéséhez, a finn kormány továbbra is elkötelezett a szociális biztonsági rendszer reformja iránt, és az alapjövedelem továbbra is az egyik lehetséges eszköz a szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentésére.
Skócia: A skót kormány 2023-ban bejelentette, hogy egy többéves kísérleti programot indít az alapjövedelemmel kapcsolatban, amelynek eredményei alapján döntést hozhatnak a szélesebb körű bevezetésről.
Spanyolország: A spanyol kormány 2020-ban bejelentette egy minimális alapjövedelem bevezetését, amely elsősorban a legszegényebb háztartásokat célozza meg. Bár ez nem teljes körű alapjövedelem, fontos lépésnek tekinthető a szegénység elleni küzdelemben.
Kanada: Ontario tartományban 2017-2019 között zajlott egy kísérleti program, amelynek eredményei alapján a tartományi kormány fontolóra vette az alapjövedelem bevezetését. Bár a jelenlegi kormány nem tervezi a bevezetést, a vita továbbra is élénk, és a jövőben változhat a helyzet.
Fontos megjegyezni, hogy az alapjövedelem bevezetése hosszú és összetett folyamat, amely számos politikai, gazdasági és társadalmi kihívással jár. Még azokban az országokban is, ahol komolyan fontolgatják a bevezetést, évekbe telhet, mire konkrét döntés születik.
A technológiai fejlődés és a munkaerőpiac változásai miatt azonban egyre több országban kerül előtérbe az alapjövedelem gondolata, és a jövőben várhatóan több ország is csatlakozik majd a kísérleti programokhoz vagy akár a teljes körű bevezetéshez.
Rita: Szerinted felerősödik az alapjövedelem iránti igény most, hogy a Mesterséges Intelligencia által érzi mindenki fenyegetettnek a munkáját és ezzel a biztos egzisztenciáját?
Gemini: Igen, valószínűleg felerősödik az alapjövedelem iránti igény a mesterséges intelligencia (MI) térnyerése miatt. Ahogy az MI egyre több területen válik képessé az emberi munkavégzés kiváltására, egyre többen érzik fenyegetve a munkájukat és a megélhetésüket. Ez a bizonytalanság és félelem a jövővel kapcsolatban fokozhatja az érdeklődést az alapjövedelem iránt, mint egy lehetséges megoldás a munkahelyek elvesztésének és a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedésének problémájára.
Az MI előretörése miatt az alapjövedelem több szempontból is vonzóvá válhat:
Biztonsági háló: Az alapjövedelem egyfajta biztonsági hálót nyújtana azoknak, akik elveszítik a munkájukat az MI miatt, vagy akiknek a jövedelme csökken az automatizáció következtében.
Átképzés és továbbképzés: Az alapjövedelem lehetővé tenné az emberek számára, hogy új készségeket szerezzenek és átképezzék magukat olyan területekre, ahol az MI nem tudja helyettesíteni az emberi munkát.
Vállalkozói kedv: Az alapjövedelem ösztönözheti az embereket arra, hogy vállalkozást indítsanak, ami új munkahelyeket teremthet és hozzájárulhat a gazdaság diverzifikációjához.
Társadalmi kohézió: Az alapjövedelem csökkentheti a társadalmi feszültségeket és a polarizációt, mivel enyhítheti az anyagi bizonytalanságot és a jövedelmi egyenlőtlenségeket.
Fontos megjegyezni, hogy az MI nem feltétlenül csak negatív hatással lesz a munkaerőpiacra. Az MI új munkahelyeket is teremthet, és növelheti a termelékenységet, ami hosszú távon a gazdaság egészére nézve pozitív lehet. Az alapjövedelem azonban segíthet abban, hogy az MI előnyeit igazságosabban osszuk el a társadalomban, és biztosítsuk, hogy mindenki részesülhessen a technológiai fejlődésből.
Az MI térnyerése tehát katalizátorként működhet az alapjövedelemmel kapcsolatos diskurzusban, és elősegítheti a szélesebb körű bevezetését. Az alapjövedelem azonban nem csodaszer, és bevezetése számos kihívással jár. Fontos, hogy a társadalom alaposan megvitassa az alapjövedelem előnyeit és hátrányait, és megalapozott döntést hozzon a bevezetéséről.
A Gemini Advanced a Google mesterséges intelligenciája/fejlett nyelvi modellje.
