Európa Parlament összetétele 2019
Közélet

A piacvezető, a kihívó, a követők és az EP választás esete

(Ez a cikkem a 2019-es EP választások után készült, csak egy szűk kör számára volt elérhető. Most 2020 utolsó napjaiban publikussá teszem, mert szeretném, ha mindenki látná, nagyjából milyen politika-piaci helyzetből indulunk neki a 2022-es választásoknak. Érdekes lesz majd nézni a demokratikus ellenzék előválasztási folyamatának hatását a hazai politikai piaci berendezkedésre.)

Mint köztudott, szeretem a politikát. Igazából mindenki szereti, aki szereti a stratégiát, a dolgok mögött meghúzódó mechanizmusok és rendszerek firtatását.

A politika azért nagyon jó a magunk fajta érdeklődő elmék számára, mert nyilvánosan zajlik a csatározás, miközben jókat lehet elmélkedni a mögöttes szálak aktuális mozgásáról. A sportfogadás nem az én világom, de politikai viszonylatban szívesen tippelgetek még akár konkrét számadatokra is.

A közelmúltban – nálunk konkrétan vasárnap – lezajlott EP választás ismét remek lehetőséget adott arra, hogy elmélyedjek a különböző bugyrokban, hogy aztán még okosabban kerüljek ki az egyébként sokszor megkerülhetetlenül mocskos közeg hatásai alól.

A politika azért veszélyes terep, mert annyira magával tudja a kívülálló szemlélőt is az a hatalmas energiákat működtető, zsigerekre ható adok-kapok, hogy kettőt pislogunk, és máris hülyének tituláljuk magunkban a másként gondolkodókat, ők meg persze bennünket.

A politika azért veszélyes, mert végtelenül egyszerű kétpólusúvá degradálni a legszínesebb dolgokat is, de közben meg ez a szépsége is: megnézhetjük, hogyan működnek a dolgok a végletek világában. A politika olyan, mint egy laboratórium, amiben mi megfigyelők lehetünk. Megfigyelhetjük, hogy van-e élet az észen túl. És van!

Az idei EP választás Magyarországon kifejezetten érdekesnek ígérkezett, mert az alapvetően kétpólusú országban megborult a szokásos rend úgy, hogy még nem borult meg teljesen, de már látszódnak a folyamatok. (Az ellenzéki oldalon történő durva átrendeződésre gondolok.)

A magyarországi politikában olyan klasszikus piaci modellt láthatunk, amire igazából minden ország politikusai vágynának, csak hát ahol erős a demokrácia, ott ez nem valósulhat meg.

Igen, most kimondom: a piacvezető számára legelőnyösebb piaci berendezkedés nem demokratikus. A kapitalizmus nem demokrácia. Az, ami Magyarországon van, az politikai kapitalizmus. Nyilvánvalóan jól működik azok számára, akik a vámszedői ennek, és nyilvánvalóan nem működik azok számára, akik a vámot megfizetik.

Mutatom, hogy miben különbözik Magyarország politikája más országokétól

Ez az EU képe – a színes vonalakat kell figyelni az ábra alsó felében. Ez egy demokratikus berendezkedés.

Katt a képre a nagyításért

A piacvezetőnek nincs behozhatatlan előnye – EPP – a kihívó pedig nincs reménytelenül lemaradva – ez az S&D. De ami a legszebb: a harmadik helyezett sem gyenge, de még a 4-5. is erősnek mondható, sőt, jelentős erőnek minősül az összes jelenlévő frakció annyira, hogy eldönthessenek például egy-egy vitát akár a maguk javára is. EZ A DEMOKRÁCIA.

Nézzük a botrányos körülmények között EP választásnak nekiindult Ausztriát – az EP választások előtt lemondott az egész kormány és előrehozott választásokat tűztek ki egy kiszivárgott videó miatt –, hogy néznek ki az ő vonalaik.

Katt a képre a nagyításért

Látszik, hogy a berendezkedés itt is demokratikus, hasonlóan az egész EU-hoz, bár az alsó harmadban vannak problémák, amiken alulról történő szerveződéssel igencsak könnyű lehet javítani.

Nézzük meg Németországot!

Katt a képre a nagyításért

Mit látunk? Egy szinte exponenciális görbét. A piacvezetőnek jelentős és tagadhatatlan az előnye – 8.4% –, de nem behozhatatlan ez sem, és nem megdönthetetlen. A kihívó – a második helyezettet nevezzük mindig kihívónak – is erős, mert a piac több, mint 20%-a az övé, és a követők – 3-4-5- helyeket soroljuk ide általában – is jelentősek. Ami még örvendetes: sok kisebb követő is jelen van a rendszerben, de a függetlenek száma is erőteljes, ami mindig demokratikusabb berendezkedést eredményez. Ez is egy szépséges ábra – az én szívemnek legalábbis.

Hosszasan mutogathatnám az EU 28 tagállamának országait, de most nézzük meg Olaszországot, ahol köztudomásúan előretörtek a szélsőjobbosok, ami demokráciában nem probléma, ettől is demokrácia a demokrácia. Ott vajon hogyan néz ki ez a görbe? (Utána már Magyarország következik.)

Katt a képre a nagyításért

Bármennyire is vészmadárkodott a sajtó egész télen és tavasszal, hogy az Olaszok megborítják a rendet, az ő görbéjük is „szép”. A szépet értsük úgy, hogy kiegyensúlyozott, demokratikus versenyt mutat. Az ilyen görbéken nagyon lényeges tünet, hogy ha a piacvezető „farka”, vagyis az ő adatsorának a hossza harmonikus az egész grafikon farkával – a grafikon jobb oldala felé haladó adatok sokaságával –, akkor az egy megnyugtató látvány akár még egy új, belépő szereplő számára is.

Hogy miért?

Mert ha a piacra újonnan belépő egy ilyen mintázatú grafikont lát, akkor arra következtethet, hogy a nulláról indulva, mindig egyel nagyobb szintet megcélozva jó esélye lehet majd egyszer neki is a piacvezetésre.

Ez a mintázat biztosítja azt, hogy soha senkinek ne legyen megdönthetetlen monopolhelyzete a piacon, mert a monopolban lévők mindig a maguk képére formálják a világot, ami diktatúrákhoz vezet – igen, még a versenyszférában is. Hiszen mindig a piacvezető diktál, és ha a piacvezető túlságosan erős, akkor az emberi természetből adódóan egyszer csak bekövetkezik az, ami Magyarországon van a politikában.

Mégpedig ez:

Katt a képre a nagyításért

Nos, ha valamit nem mondhatunk el a magyarországi politikai helyzetről, akkor az az, hogy kiegyensúlyozott és harmonikus.

Ez az ábra ráadásul még csalóka is, mert az 5% alatti pártokat is mutatja, mintha ők is teret kaphatnának az európai politikában, de Magyarországon az 5% alatti pártok nem juthatnak be az EP-be. Sok országban IGEN!

Tehát ha levesszük a Mi Hazánktól  jobbra eső összes adatot, akkor azt látjuk, hogy a Fidesz KDNP elképesztően erős a többihez képest, a grafikon farka meg elképesztően rövid.

Ha mi lennénk a Fidesz, nyilván örülhetnénk ennek, de igazi felelős vezetők még a saját, ennyire túlsúlyos előnyüknek sem örülhetnek, kivéve, ha diktatúra építésre törekszenek.

Ez itt egy monopol helyzet grafikonja.

Az EP választás azért nagyon érdekes, mert kizárólag pártokra kell szavazni, tehát olyan, mint egy élő de feltételes módban feltett kérdések nélküli közvélemény kutatás.

Nagyon jól megmutatják a következő időszakok irányvonalait, főleg ha azt is látjuk, hogy mik voltak a korábbi adatok.

Mit jósolok a magyarországi politikának?

Azt jósolom a következő évekre, hogy a Fideszt még nem lehet és nem is szabad megtámadni. Bármelyik másik országban meg lehetne támadni nyíltan a politikai piacvezetőt, de itt tilos. Frontális támadásban minden támadó elvérezne.

Ugyanakkor hatalmas erőt mutatott a nagy piacvezető irdatlan árnyékában is két olyan párt, amiktől igazság szerint nem is vártunk ilyen jó eredményt. Ez a DK és a Momentum. Az egyik baloldali, a másik liberális.

Más lényeges is történt: az MSZP és a Jobbik konkrétan kimúló félben vannak – az LMP meg ki is esett az EP-ből.

Ha az MSZP-sek és a Jobbikosok, de pláne az LMP helyében lennék, AZONNAL bontanám a tábort és létrehoznék egy újat.  Persze sok jó megoldás létezhet részükről, de a Fidesz arra számít, hogy ők még erőlködni fognak egy darabig. És az sosem rossz megoldás, ha meglepjük, meghökkentjük, kibillentjük az egyensúlyából az ellenfelet.

Klasszikus piaci berendezkedéseknél láthatjuk azt is, hogy a kihívót, tehát a második helyezettet ostromolják először a követők – tehát klasszikusan a DK-t kellene ostromolniuk a többieknek –, de az is jó és erős stratégia a piacon, ha a kihívó és a követők összefognak.

Szerintem a magyar politikai piacon az összefogás félelmetesebb a Fidesz számára, és a Fidesz kiépült erejét tekintve üdvözítőbb lenne a társadalom számára is, mert látjuk milyen az, ha egy erős versenyző kannibalizálja a saját piacát és ezzel végtelenül megerősödik: ahogy a Fidesz feldarálta a teljes jobboldalt, az vezetett ide, az úgynevezett NER-hez.

Ha valaki a diktatúrának drukkol, akkor nyugodtan reménykedjen abban, hogy az ellenzékben zajló folyamatok nem lényegesek, de szerintem azok. Nem azért, mert én annak szeretném látni például :), hanem azért, mert több minden is történik egyszerre. Visszatér egy hitelesen kommunikálható arccal a DK, lenyűgöző eredményt arat a Momentum, miközben azok, akik az elmúlt 9 évben gyakran inkább asszisztáltak a piacvezető monopolista helyzetéhez, durván meggyengültek. Lényegesek és örömteliek a változások – de csak akkor, ha ez a trend folytatódik. Hogy ez hogyan fog alakulni a következő hónapokban, azt majd megmérhetjük az őszi önkormányzat választásokon.

Ha a közélet ad még rá okot, akkor stratégiai szempontból fogok még ilyen elemzéseket készíteni, de addig is azt kívánom, hogy a vállalkozásodra a politika a lehető legkevesebb hatást gyakorolja! Te tanulhatsz belőle, de ne a politika oktassa a cégedet – mert az már régen rossz.

Vidi Rita

---***---

Vállalkoznál, de hemzsegnek a megválaszolatlan kérdések a fejedben?

IRÁNYTŰ - Töltsd le MOST és AZONNAL felkészültebb leszel:

Iránytű 2021 instant infócsomag vállalkozásról>>

---***---
admin
Vidi Rita, a jovomenok.com főszerkesztője, író, tanácsadó
https://jovomenok.com