Az idegsebészek és a rakétatudósok sem lángelmék
Közélet

Nem vicc, Brit tudósok szerint az agysebészek és a rakétatudósok sem lángelmék szükségszerűen

Az agysebészek és a rakétatudósok sem különösebben okosabbak az átlagnál – erre a megállapításra jutott egy új kutatás, amelyben repülőmérnökök és idegsebészek adatait elemezték.

A The Guardian cikke szerint a kutatók egy 329 repülőmérnökből és 72 idegsebészből álló nemzetközi csoport adatait vizsgálták. A résztvevők 12 feladatot töltöttek ki online a Great British Intelligence Test (GBIT) segítségével a Cognitron platformon, valamint válaszoltak a korukkal, nemükkel és a szakterületükön szerzett tapasztalataikkal kapcsolatos kérdésekre.

A kutatást részben az motiválta, hogy a kutatók szerették volna megnézni, egyik vagy másik szakma képviselői vajon tényleg szellemi fölényben vannak-e. Mivel az előrejelzések szerint mindkét ágazatban létszámhiány várható az elkövetkező évtizedekben, a kutatók szerint a sztereotípiák megkérdőjelezése jótékony hatással lehet a tudományos területek jövőbeli utánpótlására.

A feladatok a megismerés különböző szempontjait vizsgálták, beleértve a tervezést és az érvelést, a munkamemóriát, a figyelmet és az érzelemfeldolgozási képességeket. A kutatók ezután összehasonlították az eredményeket a korábban a brit lakosság több mint 18 ezer tagjától gyűjtött eredményekkel.
A British Medical Journal (BMJ) ünnepi számában megjelent tanulmány megállapításai szerint csak az idegsebészeknél mutatkozott jelentős különbség, akiknél a problémamegoldás sebessége gyorsabb, de az emlékek felidézése lassabb volt a népesség átlagához képest.

Az idegsebészek gyorsabb problémamegoldási képességét az idegsebészet gyors tempója magyarázhatja, mivel ez a terület nyilván azokat vonzza, akiknek már eleve érzékük van a gyors reagálásra, valamint az is lehetséges – bár ez kevésbé valószínű -, hogy felkészültek a korlátozott idő alatti gyors döntéshozatalra – jegyezték meg a kutatók.

A kutatócsoport azonban kevés különbséget talált a repülőmérnökök és az idegsebészek kognitív képességei között, noha az eredmények szerint az előbbiek magasabb pontszámot értek el a figyelem és az olyan, fejben végzett feladatok terén, mint a tárgyak képének forgatása, viszont az idegsebészeknek magasabb pontszáma lett a szemantikai problémamegoldásnál, például ritka szavak meghatározásában.

Aswin Chari, a Great Ormond Street kórház idegsebész-gyakornoka, a tanulmány egyik szerzője szerint a kutatás arra világított rá, hogy mindenkinek különbözőek a készségei, egyesek jobbak bizonyos dolgokban, mások más dolgokban, de mindenben jobbnak lenni másoknál nagyon nehéz.

A tanulmányban szereplő két szakmára utalva Chari hozzátette: “Nem arról van szó, hogy mindenben jobbak, hanem arról, hogy bizonyos dolgokban erősebbek, és ezért jók abban, amit csinálnak”.
A tanulmány szerzői hangsúlyozták, elképzelhető, hogy más szakmák is megérdemelnék azt a piedesztált, amire a két vizsgált területet emelték, és a következőkben inkább arra kellene koncentrálni, hogy meghatározzák az arra legérdemesebb csoportot.

Forrás MTI

Konklúzió: ki ne érezte volna már azt, amikor egy-egy orvossal, professzorral, tudóssal találkozott, hogy “Azta, biztosan nagyon okos!” A különböző titulusok és magasszintű szakmai színvonal – amit mágikusnak tűnő betűk és furcsa megnevezések is jeleznek – jelenléte azt a mögöttes üzenetet hordozzák, hogy az illető megbízható és óriási a valószínűsége, hogy bármit is ejt ki a száján, az igaz.

Hát ez nincs így. Az adott szakterületén sem tévedhetetlen senki, elvégre akkor nem fejlődhetne tovább, ha az lenne. Az pedig, hogy valaki nagyon ért valamihez és azt magas szinten űzi, messze nem jelenti azt, hogy mindenhez is ért, hanem azt jelenti, hogy ahhoz a valamihez nagyon ért.

De egyébként vannak olyan emberek, akik mindenhez is értenek. Ők a reneszánsz emberek, akik több szakterületen is megállják a helyüket egyszerre, és nagyon sok mindennel foglalkoznak, és több képességük erős, mint mondjuk egy tudósnak, akinek az erős képességei szűkebb palettát fednek le.

A mostani világban hajlamosak vagyunk egy-egy doktornak, kutatónak, tudósnak MINDENT elhinni, pedig vélhetően pont azért lett valaki egy-egy téma szakértője, mert ahhoz nagyon ért, máshoz viszont már nem annyira. Például kommunikálni sem nagyon tud, csak mondjuk szerepelni. Ez még nem probléma egyébként, a gond ott van, amikor láthatóan gondolkodni sem tud, csak szerepelni…

Igazából inkább azoknak kellene hinni, akik:

1.) Arra bíztatnak, hogy gondolkozz, és ehhez mondjuk inspiráló példaként eléd is állnak,

2.) Sok területhez értenek és több féle kognitív képességük erős: gyorsan is tudnak reagálni, problémákat is jól tudnak megoldani, tettekben is megmutatkozik az “erejük”, és képesek váltani is. Mondjuk álláspontot is akár.

3.) Mindeközben alázatosak.

A zseni nem az, aki egy valamihez jól ért, a zseni a mai világban sok mindenhez is jól ért. Nem biztos, hogy feltalálja az atombombát, vagy a nappalijában végez atommaghasadásos számításokat, de hidat képez különböző szakterületek között, vagy épp összefog olyan területeket, amik egyébként a szélrózsa minden irányába szaladnának egymástól.

A zsenik sokszor láthatatlanok. Mert mindenhol is ott vannak és tesznek-vesznek, tanulnak, fejlődnek, építkeznek, problémákat oldanak meg. Olyan problémákat, amikről a tudósoknak sincs még fogalmuk sem.

A következő években ezen még sokat fogunk gondolkodni, és ez bizony jó dolog,  mert ide már nagyon régen el kellett volna jutni. De hát jobb későn, mint soha.

Vidi Rita

Ui.: Az MTI nem közölt forráslinkeket, de majd megkeresem őket és belinkelem az eredeti tartalmakat kicsit később, ha lesz időm.

admin
Vidi Rita, a jovomenok.com főszerkesztője, író, tanácsadó
https://jovomenok.com