Kiránduljunk! Jó, de hova? Oda, ahol biztosan van látnivaló, biztosan van élmény, a természet lenyűgöző ereje is jelen van, jó a levegő, és nem kell megszakadni a hegymászásban sem, és ahol 0-99-évig bárki jól érezheti magát – és hazafelé utazva az a gondolat van az ember fejében, hogy ez egy szép, tartalmas nap volt.
Rögtön adja magát a megoldás: Szilvásvárad, Szalajka völgy, számos túraútvonal kiindulási, érkezési vagy keresztező helye, tele egyéni látnivalóval, felfedezésre váró ösvényekkel, külön kalandnak pedig ott az erdei vasút élménye is. Van tanösvény, vannak meredekebb csapások, de akik biztosra akarnak menni, vagy a kényelem hívei, bátran használhatják elejétől-végéig az aszfaltozott, kövezett sétautat.
Akik rendszeresen járnak erre felé, láthatják, hogy a utóbbi években mennyi változáson ment keresztül a központ: új burkolatot kapott a sétaút kezdete, rengeteg új vásáros települt ki, és az éttermek száma is szépen gyarapodott.
Kis családunkkal rendszeresen ellátogatunk ide, mert mind a felnőttnek, mind a gyereknek megunhatatlan élmény, és kalandozási, felfedezési lehetőséggel is bőven ellát bennünket.
Gondoltam, egy csokorba szedem a hasznos tudnivalókat, hogy ha valaki a nyár vége és az ősz folyamán még szeretne ellátogatni, friss infók birtokában vághasson neki.
Parkolás
Kiemelt napokon – idén egy ilyenen tettük tiszteletünket Szilvásváradon – a parkolóhelyek száma gyorsan végesnek bizonyul, de kis türelemmel ki lehet várni, ahogy a korábban érkezők már éppen távoznak. Ha nincs különösebben kiemelt program, akkor a parkolókból kiáramlás igazából megegyezik a beáramlás mértékével. Azt tapasztaltuk, hogy nem érdemes keringeni a parkolók között (több is van a bejárat közelében), inkább érdemes kicsit várni, míg valaki elmegy.
A parkolásért parkolóautomatában kell fizetni, ez lehetséges érmével és paypass-os bankkártyával.
A parkolás díja óránként 280 forint, egy teljes napra 1400 forint.
WC-k, mosdók
Illemhellyel négy helyen találkoztunk: rögtön a kiindulási pontnál, a sétaútvonal közepe felé, és a legvégén, a vonat végállomásnál, illetve a vasútállomáson is.
A WC használati díja mindenhol 150,- forint/fő.
Az illemhelyek kulturáltak, tiszták. Szoptatós és pelenkázós lehetőséggel nem találkoztunk. Az illemhelyek kerekesszékkel való megközelítése meglátásom szerint problémás, a sétaút közepénél konkrétan 7-8 lépcsőfok visz fel a mosdókhoz, de ez csak utólag jutott eszembe, sajnos a többi helyen nem figyeltem erre. Érdemes előre tájékozódni. (A vasútállomásnál lévő mosdó emlékeim szerint egy vonalban van a talajszinttel, nincs lépcső, de a belső elrendezésről nincs infóm.)
Az erdei vasút
Négy fős – két felnőtt, két gyerek – családnak a jegy 3000 forintba kerül egy útra. (Mi úgy szoktuk, ahogy sokan mások is, hogy felvonatozunk, odafönn barangolunk, majd lesétálunk.) A jegyeladás gyorsan megy, itt is lehet paypass-os kártyával is fizetni. Állatoknak külön jegy kell. Kiemelt napokon gyakrabban indulnak a vonatok, nem a menetrend szerint, hanem annál sűrűbben. Erről felirat is tájékoztat. A hatalmas tömeg ellenére mindenkinek volt ülőhelye, szóval jól ki van találva.
Babakocsik és kisbiciklik is szállíthatóak, babakocsi csak összecsukott állapotban. A személyzet készségesen segít az eligazodásban. Van kerekesszékes hely is a vonaton, ezt nem láttam, de hallottam, ahogy a jegypénztárban erről tájékoztattak egy utast.
Fogalmam sincs, hogy mennyi ideig tart a menetidő, mert annyira lenyűgöző az élmény, hogy akármennyi ideig is tart, gyorsan elrepül.
Tanösvény
A fa kitermelésével és feldolgozásával kapcsolatos tanösvény kis emelkedőn, de kényelmesen végigsétálható, és nagyon informatív. Némely kiállított tárgyak már kissé kopottak, töröttek. Egy helyütt ki volt írva – a gépeknél –, hogy a tárgyak műtárgyak és csak szemmel kéretik vizsgálgatni, ennek ellenére voltak, akik felültek rájuk és úgy fotózkodtak rajtuk.
A Szalajka patak
A patak jelen állapotában – 2019. augusztus – nem túl nagy vízhozamú. Több helyen is közel lehet menni hozzá, egészen testközelből megszemlélni a tisztaságát, és vannak helyek, ahol köveken át lehet kelni a vízen.
Ezt a csobogás éjjel-nappal elhallgatnám 🙂
Az Istállóskői-barlang
Oda most nem mentünk fel, de tapasztalataim szerint nyári és nem nedves időben jól megközelíthető, bár kissé küzdeni kell az emelkedővel. Néhol az ösvény szélét semmi nem védi, tehát a gyerekekre, kutyákra nagyon vigyázni kell, ahogy a kiforduló bokákra is. Érdemesebb a barlanglátogatást olyan időszakra tervezni, amikor nincs tömeg, mert mind az emelkedőn felfelé, mind lefelé elég stresszes, ha tömött sorokban nyomakodnak még az ember után…
A Fátyol vízesés
Gyönyörű, mint mindig – most víz is van 🙂 – bár a korlátnál nagyra növő növényektől bizonyos pontokból nem volt jól látható, szóval érdemes több irányból is „körbejárni”.
Itt szót kell ejtenem arról, aminek korábban soha, most pedig tömegével voltunk tanúi: a Fátyol vízesés korláttal és kerítéssel is el van zárva a látogatók elől, hogy ez a 17 méter hosszú, 18 teraszos természetes vízlépcső megmaradjon olyannak, amilyen évmilliók óta volt. Nos, erre a természetvédelmi törekvésre többen is fittyet hányva átbújtak a korlát alatt, rendes kis ösvényt kialakítva már a felsőbb teraszokhoz, és ott fotózkodtak. Volt, aki a kutyáját is beengedte ott a vízbe.
Nem akarnám előírni senkinek, hogy mit tehet és mit nem, a többség felháborodása egyébként is megvolt, és a gyerekeinknek is „remek” minta volt az emberi nemtörődömségre, de a természettel szembeni ilyen fokú tiszteletlenség most, a klímaváltozás korában, amikor ki tudja, meddig láthatjuk még a Fátyol vízesést az eredeti pompájában, nos, igen is az a jelenség, ami mellett szerintem nem mehetünk el szó nélkül.
Üzenem azoknak, akik odamentek, és oda mennek még majd ezek után is a tiltás ellenére: Át tudsz bújni a korlát alatt? Nahát, nagyon ügyes vagy! Képzeld, bárki át tudna bújni, de nem teszi, mert többre tiszteli a természet eme csodáját, mint a saját, önös, pillanatnyi érdekeit. Érdemes lenne a többségtől tanulni!
Ilyen korábban nem volt, hogy nem tudtam úgy fotózni, hogy ne legyenek rajta emberek…
Pisztrángok és állatok
A túraösvény mellett több tavacska is van és persze ott van a pisztráng telep is. Nos, ezeknél most nem volt semmi látnivaló, a tavacskák úgy tűntek, mintha holt vizek lennének, a pisztrángtelep is üresen ásítozott. Gondolom tavasszal van ezekben nagyobb élet, nem a nyári dög melegben. Két szarvast láttunk az elkerített résznél.
Gyerekek
A Gloriett-tisztáson van fa játszótér, de van kicsiknek és nagyoknak is alkalmas kalandpark is, továbbá póni lovagolás is (ez utóbbiak a túraút elején). Babakocsival kényelmesen végigjárható az egész sétaút, de a hordozó vagy kenguru is jó ötlet.
Klíma, szúnyogok
A parkolóban még 38 fok volt, de az erdőben már fantasztikus a klíma, el is felejted, hogy úgy egyébként tombol a nyár. A levegő dús és párás, a fák ontják az oxigént. Hűvösebb időben érdemes pulcsival készülni, mert a fák között vannak olyan helyek, ahova soha nem süt a nap. Élősködőkkel nem találkoztunk, bár azért szúnyogriasztó és kullancsriasztó kencefice használata sosem lehet hátrányos.
Éttermek és árak
Az éttermek és büfék kínálata színes, változatos, természetesen több helyütt lehet pisztrángot is enni. Az árak abszolút barátságosak, nem kell egy vagyont fizetni azért, mert az egész család farkaséhes és jól akar lakni. A szuvenírek és egyéb áruk is kedvező árfekvésben vannak.
Szóval, hogy érdemes-e ide ellátogatni? Igen, mindenképp! Van látvány, van élmény, van kihívás, de a kiszolgáló egységek is jól ki vannak építve, színvonalas az ellátás. Akár rövid időre ruccan ki ide az ember, akár több napra, mindenképp örök élményekkel tér majd haza.
Értékelés 10/9 – azért kapott 9-est, mert a korábbinál kevésbé figyelnek oda a természet megóvására. Ezt nem lehet automatizálni, mint a parkolást, szerintem érdemes lenne külön táblákkal, önkéntesekkel edukálni a nagyközönséget, és vigyázni arra a kincsre, ami az Anyatermészettől megadatott.
